A foci EB kapcsán meglepően érdekes társadalom-lélektani jelenségeket lehetett megfigyelni. Túl mélyen azért nem akarok belemenni ebben a posztban .

Hatalmas fiesták: Az első és leginkább kiemelkedő a magyarok megdöbbentően nagy tömegeit magával ragadó foci-fiesták voltak. Én csak budapestet láttam a napokban, meg Latorca és Bodrog környéki magyarokat, de utóbbi vidéken egyszerűen nem volt meg az elég ember. Ezek szerint ennyire vágyunk a közös ünneplésre. De ez eddig el volt fojtva. (Erről még fogok írni.)

A buzizós kód: A foci-fiesták örömét persze hamar berondította a fociszurkolásban őslakosok, legalábbis egyik nagy csoportjuk, a buzizós futbalhulligánok. Illetve hát ők nem is hulligánok, csak mezei magyar suttyók.

Ideológiai lövészárokharc never die: Az ideológiai lövészárokharc persze ilyenkor sem szünetelhet. Hiába a nagy közös öröm, azért jól hallható volt az ország politikai megosztottságának hangjai is. A bal és liberális oldalon bukkant fel - de ott is nyilván akit a foci nem igazán érdekel - hogy a sikereknek is kár örülni, mert ettől is csak Orbánnak lesz jobb. A jobbunisták oldalán meg ugye az volt történet, aki mer nem örülni, vagy bármi kritikus megjegyzést mer tenni, az nem is igazi magyar/hazaáruló/idegenszívű.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.