A legutóbbi posztban megpendítettem, hogy voltak fontosabb történések is a múlt héten, mint az Orbán-beszéd. Az egyik a magyar narancsos G. Fodor interjú, a másik a Simicska vs  Célpont death match volt.  Az előbbbiről lesz itten szó.

Egy beszélgetés során dobta be valaki először a G. Fodor Gáborral, a Századvég, stratégiai igazgatójával készült interjút. A véleményformáláshoz el kellett volna olvasnom a cikket, de az olvasást folyton abbahagytam, mert olyan szinten fortyogott bennem a csávótól és bűzlő gondolataitól az indulat. Nem mintha nem lehetne néhanapján G. Fodoron kissé nárcisztikus udvari kegyencen röhögni is, de akkor éppen elég dühös voltam.

Azért voltam dühös, mert éppen, hogy pár napja olvastam el egy szintén G. Fodorról és az Orbán-rendszerről szóló, még augusztusi index-cikket. Az Orbán-rendszer titkos bibliájáról azért volt revelatív cikk - meg is jegyzetem magamnak a szerző, Tóth Gergely nevét -, mert szépen  lejött belőle és egyben le is lepezte magát a gerinctelen cinizmus: G. Fodor kedvenc könyve arról szólt, hogyan lehet egy demokratikus rendszeren belül működő önkormányzaton belül megszüntetni a tényleges demokratikus működést. És az még hagyján, hogy G Fodornak ez a kedvenc könyve, az sokkal súlyosabb, hogy a jelenlegi Magyarország elképesztően hasonolóan működik, mint a könyv Boston-ja: a látszólagos demokratikus keretek és színfalak mögött, a politika már-már középkoriasan despotikus, feudális gyakorlat szerint működik.

Szóval, el voltam akadva, az interjú harmadik-negyedik válasza környékén, amikor belefutottam Szily László önleleleplezésen álmélkodó értékelésébe cink.hu-n, ami az interjút "az Orbán-korszak egyik legőszintébb beszélgetésének" titulálta. Szily elég lényeglátóan megállapította azt is, hogy G. Fodor effektív lehülyézte a polgári Magyarország jelszavát bekajáló jobboldali értelmiséget és bevallja, hogy Orbán nem követ értékeket, politikájának célja pusztán a figyelem terelése és az ezáltal megvalósított folytonos manipuláció.

Az a Narancs szám G. Fodor fotójával a címlapon jelent meg. És ez tejesen indokolt is, hiszen ez a szám az ő bravúros, szarosgödörbe abszolvált fejesugrásáról lesz örökre emlékezetes. De az egészben talán az a legviccesebb, hogy még igazán fel se ocsúdtunk Simicska tripla leszúrt rittbergecijéből, és erre máris a nyakába ugrik G Fodor.

Mivel is lehetne zárni? Szeretett vezérünket parafrazeálva: Jó reggelt Magyarország, ideje szép lassan felébredni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.