Megint kétharmadot szerzett a Fidesz. Jobban mondva ezúttal nem szerzett, hanem kétharmadot alkotott magának. És akkor még jófej voltam, mert nem azt mondtam, hogy összecsalta. Mert végül is ez összecsalás abban az értelemben, ahogy egy korrupt rendszer alkotta korrupt törvény akár csalásként is értelmezhető. De az összekorrumpált kétharmad sokkal találóbb és pontosabb.

A kétharmad korruptsága két alkotóelemből áll össze.  Az első elemet az orbánizmus és a fideszes pártállam korruptsága jelenti.

Korrupt ez a rendszer azért mert az orbánista rendszer egyik alapvető célja ugyanis a fideszes pártokrácia - a  Fideszt irányító kevesek és az őket kiszolgáló vazallusok - magánhasznainak maximalizálása a közérdek kárára. Nem ez az egyetlen célja az orbánizmusnak, de ez egy fontos vezérelv. Így hát nagyon is megáll a lábán az jóslat, hogy a korrupt kétharmad újabb négy éve következik. 

Persze a Fidesz és az orbánizmus deklarált célja még a magyar nemzet felvirágoztatása is, csak ezt én és a hozzám hasonlók nem igazán látják. Sokan meg látják, de amikor el kéne magyarázni, akkor a kevés eredmény mellé legfőképpen saját érzéseiket tudják odatenni.  A sok hibára, az elnyomásra, a politikai és gazdasági korrupcióra meg jönnek a relativizáló, mismásoló  válaszok, és megint csak az érzések.

Csakhogy az érzések a magamfajta nem hívőnek eléggé kevéssé érdekesek. Pláne, ha érzés, akkor az enyém, meg a barátaimé sokkal fontosabbak, és ráadásul még pallérozottabbak is. 

A kétharmad korruptságának másik forrása a választási rendszer korruptsága. 

Már a rendszerváltáskor kialakított választási rendszerrel szemben is felvethető az a kritika, hogy túlzottan torzít, a parlamenti arányok nem jelenítik meg a pártok tényleges támogatási arányát. Ugyanakkor annak a választási rendszernek a legitimitását senki nem kérdőjelezte meg igazán. Senki nem kérdőjelezte meg így 2010-ben 53%-kos választási szerepléssel szerzett Fidesz kétharmad legitimitását sem. Noha már akkor meg lehetett volna kérdőjelezni a választási rendszer minőségét. 

A régi választási rendszerben nagy valószínűséggel nem jött volna össze 45%-os szavazati aránnyal a kétharmad. És ha összejött volna, annak sokkal nagyobb legitimitása lett volna, hiszen a második forduló egyértelműen a kétharmadról szólt volna. 

A korábbi választási rendszer se volt ideális, de ez az orbánista szisztéma kifejezetten pocsék. Az hogy 45%-os támogatottsággal alkotmányt és választási rendszert lehet módosítani, az bármelyik választási rendszer legitimitását aláássa. De a régi rendszerben voltak a helyi-egyéni képviselői mandátumok torzítását kompenzáló elemek. Az orbánista szisztémából ezek szándékosan kimaradtak. 

A közérdek pedig a konszenzuális demokrácia és parlament irányába történő elmozdulás lenne, a 45%-os választási eredményhez társuló totális felhatalmazás, megint csak a fideszes pártokrácia és orbánista elnyomásra való felhatalmazásának fő eszközeként szolgál. 

Éppen ezért ennek a választási rendszernek a megváltoztatása az alkotmánymódosításnál is előbbre való nemzeti érdek, a hatalmi korrupció későbbi kialakítását és meggyökerezését gátló elsőrendű politikai cél. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.