A politikai aktivitás magasabb szintje manapság ott kezdődik, hogy az ember olvas politikai véleményeket. Egy ilyen megállapítástól persze nem sokan esnek hanyatt a reveláció szerű felismeréstő, de nem is ez volt a cél, hanem hogy egy kis bevezetőt rakjak az olvasmányélményekkel kapcsolatos posztok elé. 

Akkor legyen az első TótaWé.  TótaWét nem akarom különösebben méltatni, legyen elég, hogy általában szeretem írásait. Általában minden posztot elolvasok a hvg.hu blogján, ami nem jelenti azt, hogy ezt néha ne némi késéssel tenném. Például ma még csak a "Békemenet-Ne legyünk gyarmat, legyünk inkább röhejesek!" fidesz-szimpátia tüntetés 1. posztjánál tartok (merthogy szerintem második poszt is van).

A Fidesz Pride jó cím. Nektek ők, nekünk ti. Persze ez így vicces túlzás, hülyegyerekeim kedvéért: a fidesz-félnótásokat közel nem gyűlölöm annyira, mint a félnótások egyike-másika a buzikat.Sokan vannak és lesznek is. Engem az se zavar, ha ők a többség. Az már jobban zavar, hogy ha nem hagynak élni, ha saját politikai imádottjaik korrupcióját, folyamatos hülyeségeit meg is tapsolják. Ez azért röhejes, mert mások hasonló vagy kisebb korrupcióján, dilettantizmusán nagyon fel vannak háborodva. Húzós hülyék, akik gyűlölködnek, ha valaki másképp meri értékelni a politikai eseményeket, mint ők.

De könnyen lehet, hogy úgy van és szeretném is ha úgy lenne, ahogy Wé mondja, ők "a fura szokásokkal rendelkező kisebbség".

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.