2015.04.22. 00:21
Gyűlölni nehéz
Na ez egy jó interjú. Legközelebb majd kérek is egy autogrammot hazafelé a vonaton. Mondjuk ez se venné ki kevésbé hülyén magát, mintha bokámat összecsattintva betisztelegnék, hogy Nagy úr, bocsásson meg, hogy megzavarom, de gratulálnék a Bayer-interjúhoz.
Van benne újdonság, több szempontból is. Nekem a legérdekesebb az, hogy Bayer Zsolt is egészen emberi arcát mutatja benne. És igazából még jól is esik szimpatizálni Bayer Zsolttal. Sokkal inkább jó érzés, mint egyfolytában felháborodott megvetéssel olvasni, a gyűlöletben tocsogó publicisztikáit. Mivel a Bayer-publik olvasásával már rég nem kínzom magam, ezért maradnak a liberális médiumok által felkapott uszítás-töredékek. De ez is bőven elég, hogy aztán némi aggoladommal nézhessem magamban az érzéseket, melyek szintén egészen közel állnak a gyűlölethez. Nem vegytiszta gyűlölet, van benne egy jó adag undor, elkeseredett megvetés, de hamar csapódik hozzá egy adag távolságtartás is, meg némi önreflexió, ami figyelmeztet, hogy a gyűlölet éppenséggel az, ami az átlagemberből derék nácit farag. Egy szellemi szint felett a gyűlölködés éppen ezért teher, egy leküzdendő teher. Küzdelem a józan ész megőrzésért, küzdelem a fasizálódás, az elnáculás ellen. Ezt a terhet cipelni nekem speciel nehéz, legalábbis így tudom értelmezni, hogy fura, boldog könnyebbségel ajándékoz meg az interjú elolvasása.
Másrészt meg egy bizonyos történelmi tapasztalat tudás birtokában, Auschwitz, Ruanda, az örmény-népírtás után a saját gyűlöleteiddel szembenézni civilizációs kötelesség. És büszkeséggel tölt el, hogy legalább ez megvan. Ja és ennél több is. Például az is milyen ordenré már, hogy a nemzeti jelszavak mögé bújva a más politikai világlátású magyarokat gyűlöljük, hol ostoba elkeseredettséggel, hol boldog és vak önimádattal.
Fellélegzek az interjú végén. Számomra egészen újdonság, hogy Bayer Zsolt képes kritikusan reflektálni saját magára. Pedig én eddig azt gondoltam, hogy ha Orbán és Fidesz nem is fasiszta, de a támogatóik egy része igen. Az első három bizonyíték között Bayer Zsoltra biztosan hivatkoztam volna. Ezzel az interjúval ez az érv úgy-ahogy megdőlt, legalább egy rövid, kegyelmi pillanatra.
Még holnapig eldöntöm, hogy hagyom-e elszállni a pillanatot.
10 komment
Címkék: bayer zsolt háborús napló
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
balfaszcsaszar 2015.04.22. 19:49:59
2015.04.23. 01:41:06
2015.04.23. 01:48:28
jó lenne, ha jönne egy normális női politikus, akinek sikerülne a gyűlölet falát lebontani. OV-nak a 2/3-a birtokában ez könnyebben mehetett volna, de ezt a kivételes alkalmat elcseszte, mert mindig harcolni akar a hülyéje. én meg egy olyan országban, ahol alig hallanám a nevét, m pl. ausztria, svájc, stb.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2015.04.23. 10:07:18
Nem évezi amit csinál, de teszi a dolgát mert ezért fizetik.
J.R. Ewing 2015.04.23. 11:21:50
Ma Baker 2015.04.23. 11:34:21
turista a saját országában 2015.04.23. 11:42:33
Vagy ez, vagy a sértettség beszél belőlük, mert a háttérbe lettek rakva.
naphegyi vince · http://liberator.blog.hu/ 2015.04.23. 22:28:14
@doggfather: áhh nem kurva, a kurvák nem hisznek abban amit csinálnak, Bayer Zsolt pedig elég elvetemülten hisz a másik oldal bűneiben, a másik oldal aljasságában, és pl. túl megengedő a saját eléggé erőszakos "játékaival" szemben, erre a megjátszott erőszakra szép lassan rámegy az ország. Ahogy Tölgyessy is mondja, minden energiát leköt a másik oldal megsemmísítése való munkálkodás, a magyar-magyar belháború, és eközben a magyar társadalom problémamegoldó képessége, versenyképessége kezd szépen lemaradni a régió többi országához képest.